Farsangi mulatság – 2017
Szép számmal gyűltünk össze a február 11-i farsangi mulatságon. Szervezők és résztvevők egyaránt nagyon jól érezték magukat! Mindenkinek köszönjük, hogy jelmezével, megjelenésével, munkájával emelte az esemény fényét!
Idén is igazán ötletes jelmezek születtek, nem egyet közülük népmesék ihlettek: egyik oldalról csillagszemű juhász kacsingatott ránk, másik oldalról egy kis gömböc kapdosott be mindenkit, aki az útjába került. Akadtak persze rendhagyó jelmezek is: sok-sok királykisasszony várta a jóképű királyfit fehér lovon (szerencsére belőlük is akadt jónéhány); voltak ott békák, rókák, nyuszik, s az erdőnek megannyi lakója!
A kézműves foglalkozáson készíthettek a gyerekek hangszert Kurdi Gáborral, maszkot Rigó Annával, fonhattak kosarat Szegvári Emesével és kipróbálhatták a szövést Haltrich Györgyivel. Mindeközben a szülők kedvükre válogathattak a „folkbazár” termékei között.
Ezután következett a jelmezes felvonulás, utána gyerektombola, majd dudabál és moldvai táncház. Muzsikáltak: Kurdi Gábor, Rigó Márton, Hasenfratz Mátyás és a Cserszömörcze zenekar.
Csaknem háromszáz fénykép között keresgélve könnyedén felidézhetitek a hangulatot! Remek volt, találkozzunk jövőre is!
Szemezgessetek az alábbi videókból is, amelyeket köszönünk a szülőknek!
A videóra kattintva egy lejátszási lista indul el! 
– erre az ikonra klikkelve léptethetsz a videók között!
Támogatónk volt:
Nemzeti Kulturális Alap
Rozmaring NEB Egyesület
Helyszín:
A Vértes Agorája Puskin Művelődési Háza
Farsangi mulatság – 2017
Érdekességek
FARSANG
A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön, Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot, talán a dobzodó szó elhallásából.
A Mura-vidéki falvakban disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk, bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele. A Szerémségben az első napon fánkot sütöttek, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt.
Farsangi ételek
Jellegzetes farsangi étel a Tápió menti falvakban is a farsangi fánk, melyet itt többnyire pampuskának neveznek. Ezzel kínálják a látogatókat, és a köszöntőknek is ebből adnak. A másik jellegzetes étel a herőce, a forgácsfánk. Emellett népszerű volt ilyenkor a kocsonya, amiből a bálra is vittek.
A Bács megyei Topolyán az első fánkot eltették, megszárították és porrá törték, majd gyógyszerként a beteg állat ételébe keverték. A rétest is figyelték, ha jól nyúlt, akkor úgy vélték, hogy a család szerencséje biztosítva van a következő esztendőre. A farsangi ételekből eltettek egy-egy falatot, akárcsak a karácsonyiból, s ezt alkalmas gyógyszernek tartották a beteg jószág ételébe keverve. Fekete tyúkot vágtak azzal a magyarázattal, hogy a mája szerencsét hoz. Nádudvaron pedig azért vágtak fekete tyúkot, hogy ne hulljon a baromfi, és e célból a fekete tyúk vérét szárítva eltették. A többi farsangi napon készített ételnek is különleges jelentőséget tulajdonítottak. Berettyóújfalun így nyilatkozott {7-128.} egy asszony: „Húshagyókor nagyanyám laskatisztát főzött tyúkhússal. Vékonyra vágta a laskát, hogy hosszú, vékonyszálú legyík a kender. Ha főzte óvatosan rázta, hogy össze ne szakaggyík” (Sándor M. 1976: 223).
Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A szlavóniai Kórógyon mondják: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon” (Penavin 1988: 35). Hamvazószerdán, más néven szárazszerdán vagy böjtfogadószerdán a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.
Forrás: www.mek.niif.hu/
0 hozzászólás