Őszutó táncház a KOLO zenekarral – 2019
Szuper volt a táncház! Reméljük mindenki jól érezte magát!
Aki ott volt, részt vehetett az alábbi programokon:
Kézműves foglalkozások: fazekasság, fafaragás, szövés, gyékényfonás, kötélverés és nemezelés
Gyermekjátszó, gyermek és családi táncház
Őszi népszokások
A tököli KOLO zenekar – délszláv muzsika és tánctanítás
Szatmári tánctanítás és szabad táncház a Kincső zenekarral
Legközelebb gyere te is!
A programok támogatói: Csoóri Sándor Alap, Tatabányai Helyi Közösség és a Rozmaring NEB Egyesület
Helyszín: Erkel Ferenc Zeneiskola, Tatabánya
Őszutó táncház a KOLO zenekarral – 2019
Érdekességek
Őszi népszokások. A gazdasági élet ünnepei
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep.
Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.
Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében „Szent Márton vesszejét”.
Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is. A hazánk fővárosában lakó óbudai, eredetileg főként német ajkú bortermelők még néhány éve is tartottak látványos szüreti bált. A szüreti mulatsághoz az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették; aki lopott a szőlőből, annak büntetést kellett fizetnie. Az ünnepséget tánc követte.
Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet. Almamelléken s másutt is ételt-italt tettek az asztalra a „halottak számára”.
Forrás: www.mek.oszk.hu
0 hozzászólás