Farsangi táncház és Jótékonysági bál – 2019
Farsangi táncházunkat március 2-án tartottuk a Puskin Művelődési Házban 14:00 órától.
Farsangi táncházunkban idén nem csak kézműves foglalkozásokon és táncházban – gyerekjátszóban vehettek részt vendégeink, de meghallgathatták a Kuttyomfitty Társulat magával ragadó előadását is.
Hihetetlenül ötletes jelmezek születtek (nézd meg te is a képek között), így a felvonulás és a verseny igen izgalmas volt! Az utána következő tombolán gazdát cseréltek régi – de még hasznos – és új tárgyak is. Köszönjük mindenkinek, aki felajánlott valamit!
Amikor a farsangi mulatság véget ért, a felnőttek jótékonysági bálja vette kezdetét. Az esten magyar táncokkal ismerkedhettek a résztvevők a tánctanításon a Kincső zenekarral és nosztalgia zenére csápolhattak a Helo zenekarral. Éjfélkor tombolát sorsoltunk, ahol igen értékes ajándékokat is lehettett nyerni. Köszönet ezért minden nagylelkű felajánlónak, igazán izgalmassá tették a sorsolást és boldoggá a nyerteseket! Mindeközben a közösen hozott finomságokat és italokat fogyasztottuk, beszélgettünk, egyszóval remekül éreztük magunkat! A befolyó összeget az új központunk megvalósítására fordítjuk, hála nektek egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá!
Reméljük hamarosan újra találkozunk és együtt kapcsolódhatunk ki!
A programok támogatói: Csoóri Sándor Alap és a Rozmaring NEB Egyesület
Helyszín: Puskin Művelődési Ház, Tatabánya
Farsangi táncház és Jótékonysági bál – 2019
Érdekességek
FARSANG
A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön, Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot, talán a dobzodó szó elhallásából.
A Mura-vidéki falvakban disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk, bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele. A Szerémségben az első napon fánkot sütöttek, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt.
Farsangi ételek
Jellegzetes farsangi étel a Tápió menti falvakban is a farsangi fánk, melyet itt többnyire pampuskának neveznek. Ezzel kínálják a látogatókat, és a köszöntőknek is ebből adnak. A másik jellegzetes étel a herőce, a forgácsfánk. Emellett népszerű volt ilyenkor a kocsonya, amiből a bálra is vittek.
A Bács megyei Topolyán az első fánkot eltették, megszárították és porrá törték, majd gyógyszerként a beteg állat ételébe keverték. A rétest is figyelték, ha jól nyúlt, akkor úgy vélték, hogy a család szerencséje biztosítva van a következő esztendőre. A farsangi ételekből eltettek egy-egy falatot, akárcsak a karácsonyiból, s ezt alkalmas gyógyszernek tartották a beteg jószág ételébe keverve. Fekete tyúkot vágtak azzal a magyarázattal, hogy a mája szerencsét hoz. Nádudvaron pedig azért vágtak fekete tyúkot, hogy ne hulljon a baromfi, és e célból a fekete tyúk vérét szárítva eltették. A többi farsangi napon készített ételnek is különleges jelentőséget tulajdonítottak. Berettyóújfalun így nyilatkozott {7-128.} egy asszony: „Húshagyókor nagyanyám laskatisztát főzött tyúkhússal. Vékonyra vágta a laskát, hogy hosszú, vékonyszálú legyík a kender. Ha főzte óvatosan rázta, hogy össze ne szakaggyík” (Sándor M. 1976: 223).
Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A szlavóniai Kórógyon mondják: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon” (Penavin 1988: 35). Hamvazószerdán, más néven szárazszerdán vagy böjtfogadószerdán a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.
Forrás: www.mek.niif.hu/
0 hozzászólás